Toate definitiile

TEMETÉU, temeteie, s. n. (Reg.) Cimitir. – Din magh. temetö.

TEMETÉU s. v. cimitir.

temetéu (-ée), s. n. – (Trans.) Cimitir. Mag. temető (Tiktin).

temetéŭ n., pl. eĭe (ung. temetö). Trans. Maram. Cimitir.

temetéu (reg.) s. n., art. temetéul; pl. temetéie